Cselszövő erdő

feb 18

Melyik erdő tetszik neked? Az élet számomra két erdő közötti választás. Nézzük a lehetőségeket. Először is az anyagi élvezet erdejét, mely igencsak ismerős terep számunkra. A Srímad Bhágavatam ötödik éneke leírja, hogy ez a földterület anyagi lehetőségeket, birtoktárgyakat és érzéktárgyakat kínál – mind csakis nekem és számomra.

Élvező mentalitásunk eredménye az élet testi felfogása: „Meg kell szereznem.” Aztán pedig: „Még több kell belőle!” Mint amikor a kereskedők kutatnak értékes tárgyak után, vagy a nemzetek fúrják ki a földet olajért és stratégiai fontosságú ércekért, úgy hatol egyre mélyebbre az elménk az érzék-kielégítés, sikerek és mások kihasználásának erdejében. Végül is, mi vagyunk az uralkodó faj, az élvező, nem? Sajnálatos módon, amit kifizetődőnek véltünk, az a szellemi lélek számára a belebonyolódás rémálmává válik. A 13. fejezet összefoglalója szerint:

 „Ebben az erdőben rablók garázdálkodnak (a hat érzék), valamint vérengző vadállatok, sakálok, farkasok és oroszlánok élnek (a feleség, a gyermekek és a többi rokon), akik csupán a családfő vérét szívják. Az erdei rablók és a vérszívó vadállatok összefognak, hogy elvegyék az anyagi világban élő ember minden energiáját. Van az erdőben egy sötét verem is, melyet fű borít, s melybe könnyen beleeshetünk. Az erdőbe belépve számtalan csábító anyagi dolog ejt rabul bennünket, s így az anyagi világgal, társadalommal, barátsággal, szerelemmel és családdal azonosítjuk magunkat. Amikor szem elől tévesztjük az ösvényt, eltévedünk, s nem tudjuk többé, merre menjünk. Vadállatok és madarak támadnak ránk, és áldozatul esünk a számtalan vágynak is. Mindenkire hatalmas küzdelem vár ebben az erdőben, s közben csak ide-oda bolyong. Elbűvöl minket az ideiglenes boldogság, s állítólagos szenvedések gyötörnek bennünket. Ebben az erdőben az ember csak szenved a nem létező boldogságtól és boldogtalanságtól. Néha egy kígyó (a mély alvás) támad ránk, majd a kígyómarás hatására eszméletünket vesztjük, tépelődünk, és megzavarodunk kötelességünk végrehajtását illetőleg. Néha a feleségünkön kívül más nőkhöz is vonzódni kezdünk, így azt gondoljuk, hogy a házasságon kívüli szerelmet élvezzük egy másik nővel. Különféle betegségek, bánat, a nyár és a tél támadnak meg minket. Így szenvedünk az anyagi világ erdejében az anyagi lét fájdalmaitól. Az élőlény abban a reményben, hogy egyszer majd boldog lesz, örökké egyik helyről a másikra vándorol, ám egy materialista ember sohasem lehet boldog az anyagi világban. Szakadatlanul anyagi cselekedeteket végez, ezért örökké zavarban van. Elfelejti, hogy egy nap meg kell halnia. Noha végtelen szenvedésben van része, az anyagi energia illúziójában mégis anyagi boldogságra vágyakozik, így teljesen megfeledkezik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével való kapcsolatáról.”

Srímad Bhágavatam 5. ének 13. fejezet összefoglaló

Ez csak a fejezet összefoglalása. Gondoljunk bele, milyenek lehetnek a fejezet versei és magyarázatai! És mivel a hallgatóság nem teljesen értette meg a 13. fejezetben leírt erdő allegóriának fontosságát, a beszélő tovább magyarázza a következőben.

Áruljátok el nekem, hogyan eshetünk tévedésekbe, amikor ott van az orrunk előtt minden lényeges, alapos információ? Igen, Maya csal tőrbe minket. Gürizünk, küzdünk, kimerítjük saját magunkat, hogy hazugságban élhessünk. Az emberek őrült módjára vágják ki a Föld erdőit, de mivel nem segíti őket ebben Krisna, egy valamit sosem fognak tudni kiirtani: az anyagi élvezet erdejét.

De mi van a másik választható erdővel? Legközelebb megtudjátok.

Forest

Chowpatty Festival, Mumbai © 2013 Michelle Haymoz

 

Dévamrita Szvámi, 2013. február 4., 10:52 ·

 

 

Írj kommentet